Dóka Éva Pincészet

Ezúttal Dóka Évával beszélgettem, hogy közelebbről is megismerjük a borászatuk mögött rejlő történetet, értékeket és szenvedélyt.

Mesélnél röviden arról, hogy indult a történetetek termelőként?

Mezőgazdasági családban nőttem fel, így a föld szeretete már gyerekként belém ivódott. A borászat viszont "szerelemprojektként" indult: párommal, Tarsoly Robival bő 25 éve vettünk egy fél hektár chardonnay-t, aztán szépen, észrevétlenül kinőtte magát a projekt. Hobbinak indult, vállalkozás lett belőle – mi pedig azóta is tanulunk, fejlődünk, és folyamatosan új célokat tűzünk ki magunk elé.

Mit és hol készítetek pontosan és mi az, ami különlegessé teszi a termékeket?

Szőlőink a Zala-völgyet kísérő csáfordi és aranyodi, valamint a Kis-Balaton közelében elterülő pogányvári dombokon találhatók, bort pedig Zalaszentgróton, egy ipari műemlékben, a Szeszgyárban készítünk. Számunkra az "őszinte bor" a kulcsszó: nem akarjuk túlgondolni, hanem hagyjuk, hogy Zala, a terroir és az évjárat meséljen helyettünk. Különösen fontos számunkra, hogy egyszerre dolgozunk helyi nemesítésű és nemzetközi fajtákkal – így meg tudjuk mutatni, milyen egy zalai fajta hazai pályán, de azt is, mire képes például a cabernet, ha nálunk terem.

Mi volt az a pont, amikor eldöntöttétek, hogy ezzel szeretnétek foglalkozni?
Nem volt egyetlen nagy "megvilágosodás". Inkább sok apró lépés vezetett ide: Apukám öröksége és bíztatása, egyre több szőlő, egyre több munka, egyre több sikerélmény. Egyszer csak azt vettük észre, hogy már nem csak hobbiról van szó, hanem hivatásról – és onnantól nem volt kérdés, hogy ezt az utat folytatjuk.

Mi az, amit a legjobban szerettek ebben a munkában?
Az, hogy minden nap más. Napközben szervezünk, palackozunk, egyeztetünk, este pedig borkóstolón beszélgetünk vendégekkel. Imádom, amikor egy pohár bor mellé házi kenyér, háztáji finomságok kerülnek – ettől lesz igazán kerek az élmény.

Mi az, amit a legtöbben nem látnak ebből a munkából? 

A rengeteg háttérmunkát. A korai keléseket, a papírmunkát, a folyamatos szervezést. És persze azt, hogy a természet nem mindig kiszámítható partner. A szőlőhöz nap mint nap alkalmazkodni kell – de pont ettől szép és izgalmas ez az egész.

Mi az, amit ma már tudtok, de bárcsak tudtatok volna az elején is?  

Hogy türelem nélkül nem megy. A borászat nem sprint, hanem maraton – sőt, inkább egy életforma. Ma már tudjuk, hogy nem kell mindent azonnal tökéletesen csinálni, mert a tanulás és a fejlődés maga is része az útnak.

Ha egy mondatban kellene megfogalmazni, mit jelent számotokra ez a hivatás?

Ez számunkra nem csak munka, hanem életforma: kapcsolat Zalával, a természettel, az emberekkel és önmagunkkal. Emberileg megtanított jelen lenni, figyelni, és értékelni az egyszerű dolgokat – például egy jó beszélgetést egy jó pohár bor mellett.

Milyen értékek fontosak számotokra a termelés során?
A hitelesség és a minőség mindenek felett. Hiszünk abban, hogy a bor akkor jó, ha őszinte. Fontos a hagyomány tisztelete, de ugyanígy a folyamatos tanulás és fejlődés is. És persze a zalai gyökerek – ezt a vidéket szeretnénk megmutatni minden palackban.

Szerintetek mit éreznek azok, akik először találkoznak a termékeitekkel?
Remélem, egy kis meglepetést. Zala sokaknak még ismeretlen borvidék, és jó látni, amikor valaki rácsodálkozik egy-egy helyi fehérborra, csiklandozó gyöngyözőre. A boraink szerintem barátságosak, hívogatók, könnyen érthetők – és talán egy kicsit mesélnek is rólunk, az életünkről.

Hol lehet találkozni veletek vagy megvásárolni a termékeiteket?
Leginkább nálunk, a Szeszgyárban, vagy családi pincénk teraszán, Tasmániában – szerintem ott a legigazibb az élmény, a varázs. Emellett borkóstolókon, rendezvényeken is gyakran megfordulunk Zala-szerte, néha a Balaton partján. Persze a legkézenfekvőbb felület webshopunk, ahonnan az országos kiszállításnak köszönhetően az ország bármely pontjára el tudjuk juttatni borainkat.

Ha nem ezt csinálnátok, mivel foglalkoznátok a legszívesebben? 
Robi, ha nem ezt csinálná, valószínű akkor is ezt csinálná.  Nekem is talán a vendéglátás körül forogna az életem. Kenyeret sütni – ez a másik, hobbiból kinőtt szenvedélyem –, embereket vendégül látni, beszélgetni. Vagy barkácsolnék, szeretem, ha a kezeimmel tudok alkotni, valami újat, szépet létrehozni...

Itt találjátok meg őket! 

8790 Zalaszentgrót, Gyár u. 22.